Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Perme beszámolója a Boldogkői Várjátékokról
2015. augusztus 6. 18.39 | admin
A várban
- Segítsek feltenni a karszalagot? – kérdezi a hölgy a pénztárnál.
– Köszönöm, megoldom. – mondom, és valóban.
– Jó szórakozást! – mondja, miközben befordulok a várudvarra.
– Ó, hát eljött hozzánk, jó uram? – jön a kérdés a mosolyogva érkező udvarhölgytől és már utaztunk is pár száz évet. Elfelejtem, hogy én tulajdonképpen pólóban, és rövidnadrágban vagyok, fényképezőgéppel a kezemben és csöppet sem festek “jó uramként”. De hirtelen nem is tudok mit mondani.
Az udvarhölgy pedig tovább libben, és két legény kötött sapkájára csodálkozik rá.
– Az ifjú urak biztosan külhonból érkezének eme különleges fejfedőben.
– Köszönöm, megoldom. – mondom, és valóban.
– Jó szórakozást! – mondja, miközben befordulok a várudvarra.
– Ó, hát eljött hozzánk, jó uram? – jön a kérdés a mosolyogva érkező udvarhölgytől és már utaztunk is pár száz évet. Elfelejtem, hogy én tulajdonképpen pólóban, és rövidnadrágban vagyok, fényképezőgéppel a kezemben és csöppet sem festek “jó uramként”. De hirtelen nem is tudok mit mondani.
Az udvarhölgy pedig tovább libben, és két legény kötött sapkájára csodálkozik rá.
– Az ifjú urak biztosan külhonból érkezének eme különleges fejfedőben.
Így indult hát a szombatunk Boldogkő várában.
Az iménti udvarhölgytől megtudjuk, hogy a vár urával sajnos nem találkozhatunk, mert vadászni ment, de a vár vitézei rövidesen megmutatják tudásukat. Megvárjuk.
Az iménti udvarhölgytől megtudjuk, hogy a vár urával sajnos nem találkozhatunk, mert vadászni ment, de a vár vitézei rövidesen megmutatják tudásukat. Megvárjuk.
A látványos küzdelem után dobosok érkeznek, és egy táncos, “aki az ő hasának táncoltatásával” szórakoztatja az egybegyűlteket.
A tárlatvezetés előtt még megtudunk egyet-mást a vár kalandos történetéről. Kiknek a kezén volt, hogyan cserélt többször is gazdát, mielőtt egy “Önkormányzat nevű dinasztia” birtokba vette és a legutóbbi felújításokat elvégezte.
Ezután körbesétálunk a várban, megnézzük a hűvös börtöncellákat. Az egykori “lakóknak” biztosan nem esett olyan jól ide lejönni, mint nekünk a 35 fokos hőségben.
A tárlatvezetés előtt még megtudunk egyet-mást a vár kalandos történetéről. Kiknek a kezén volt, hogyan cserélt többször is gazdát, mielőtt egy “Önkormányzat nevű dinasztia” birtokba vette és a legutóbbi felújításokat elvégezte.
Ezután körbesétálunk a várban, megnézzük a hűvös börtöncellákat. Az egykori “lakóknak” biztosan nem esett olyan jól ide lejönni, mint nekünk a 35 fokos hőségben.
A hűsölés után visszatérünk a váraljára, ahol étellel itallal és jónéhány programmal várnak bennünket, amiről holnap mesélek majd.
Mai mesém jó részét te is átélheted, hiszen a várbéli rendezvények minden szombaton és vasárnap megismétlődnek.
Ha pedig klikkelsz bármelyik képre, megnézheted, merre jártunk szombaton.
Ha pedig klikkelsz bármelyik képre, megnézheted, merre jártunk szombaton.
A váralján
Ott hagytam abba tegnap, hogy visszatértünk a váraljára.
Persze Boldogkő várához érkezve is jártunk már a váralján.
A madarak a vár fölött sejttették, hogy állandó harc folyik a várban.
Persze Boldogkő várához érkezve is jártunk már a váralján.
A madarak a vár fölött sejttették, hogy állandó harc folyik a várban.
Lesétálva a lépcsőn a Castrum Boldua teraszán találtuk magunkat, ahol középkori zene hangja mellett kortyolgattuk a sört, és a szörpöt (ki-ki lehetősége szerint :)), később pedig sikerült bejutnunk a hatalmas forgalmú Castrum Boldua étterembe is.
A hely nem a türelmetlen emberek helye, viszont érdemes megvárni az étkeket, különösen ha közben még finom hideg sört is kortyolgathatunk. Kis dobozzal a kezünkben távoztunk szinte minden vendéghez hasonlóan. Hiába no, csak kellett volna kis részt vállalni a várbéli küzdelmekből, hogy jobban megjöjjön az étvágy.
A kiadós ebéd után időnk jó részét a színpad előtt töltöttük, ahol gyermek műsor, gólyalábasok és középkori zene szórakoztattak bennünket, de volt még kirakodóvásár is, és olykor visszatértünk az étterem teraszára sörért és szörpért.
A várba is visszatértem kicsit, ahol most az “Ó, jó uram, hát újra találkozánk!” mondattal lepett meg az udvarhölgy, valamint a távozó kisgyermekes családot intette, hogy vigyázzanak hazafelé, mert “az erdőben farkasok tanyázának”.
A nap már lement, mikor haza indultunk egy csodálatos nap emlékeivel.
Jó szívvel ajánlom a várbéli kirándulást mindenkinek, aki szereti a kalandot, és egy vidám napot töltene egy különleges helyen.
Jó szívvel ajánlom a várbéli kirándulást mindenkinek, aki szereti a kalandot, és egy vidám napot töltene egy különleges helyen.